Kína jó úton halad, hogy 2040-re nukleáris meghajtású űrhajókat fejlesszen ki, mellyel képes lesz erőforrásokat bányászni aszteroidákon, emellett naperőművek építését tervezik az űrben nem sokkal ezt követően, jelentette a kínai állami média.
Kína belekezd az világűr gyarmatosításába - 2040-re nukleáris meghajtású űrhajót fejleszt, amellyel aszteroidákat fognak bányászni és űrturistákat terveznek szállítani
A Kínai Rakéta Technológiai Akadémia, az ország vezető rakéta fejlesztője és gyártója múlt pénteken hozta nyilvánosságra az ambiciózus tervekről szóló hírt. A jelentés szerint a hordozórakéták és az újrahasznosítható hibrid meghajtású hordozók új “nukleáris flottája” a 2040-es évek közepére készen fog állni a “rendszeres, nagyszabású” bolygóközi repülésekre, valamint a természeti erőforrások kereskedelmi feltárására és kiaknázására.
Kína 2020-ra fel fog zárkózni az Egyesült Államokhoz a hagyományos rakéta technológiák terén. 2025-ben várhatóan újból felhasználható szuborbitális hordozó rakétát indítanak el, és elindítják a szuborbitális űrturizmust. A 2030-ig kitűzött cél az, hogy űrhajósokat juttassanak a Holdra, és képesek legyenek mintákat visszahozni a Marsról.
A 2040-es években egy nukleáris meghajtású flotta fog készen állni bányászati műveletek elvégzésére aszteroidákon és más bolygókon, a jelentés szerint.
“2045-re Kínáé lesz a legjobb közlekedési rendszer az űrben,” – mondta Li Hong, az akadémia igazgatója egy cikkben, amely a szervezet honlapján jelent meg csütörtökön.
Helyi tudósok szerint a terv Kína legambiciózusabb űrprogramját képviseli.
“A nukleáris hajókat azért építjük, hogy gyarmatosítsunk a Naprendszerben és azon túl,” – mondta Wang Changhui, a pekingi Beihang Egyetem Űrhajózási Iskolájának űrrepülőgép-meghajtási professzora.
A legtöbb űrhajó manapság olyan rakétamotorokat használ, amelyek kémiai üzemanyagot égetnek el a meghajtáshoz, és a napelemekből kapnak áramot. De az ilyen üzemanyag hamar kimerül, és a Nap sugarai gyengébbek lesznek, ahogy egy űrhajó távolodik a Naptól, mondta Wang.
Egy nukleáris űrhajónak van egy reaktorja, amely radioaktív üzemanyaggal van töltve, melyben nagy mennyiségű energia termelhető az atomok hasításával. Ezt az energiát fel lehet használni a hajtóerő előállításához és villamos energia termeléséhez a hajó fedélzeti berendezései számára.
A technológia maga nem új. A hidegháború alatt a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok több tucatnyi, különböző atomreaktorral felszerelt műholdat indított. Szinte mindegyikük kémműhold volt, nagyon nagy magasságban keringett, melyeknek hatalmas volt az energiaigényük.
De a nukleáris űrverseny végül elmaradt, részben azon fenyegetés miatt, melyet az emberiségre jelentett. 1978-ban az orosz Koszmosz-954 kémműhold lezuhant és radioaktív hulladékot szórt szét, melynek következtében mintegy 124000 négyzetkilométernyi területet vizsgáltak át Kanadában, de szerncsére csak egy ponton találtak sugárszennyezett hulladéktömeget. Több mint 30 halott nukleáris műhold még mindig az űrben sodródik, és a következő néhány ezer év során bármikor leeshetnek a Földre.
“A biztonsági kérdések jelentik a legnagyobb kihívást a kínai nukleáris flotta számára,” – mondta Wang. “Ha lezuhannak, az globális nukleáris katasztrófát fog okozni.“
A kínai űrhatóságok szerint a nukleáris hajók egy olyan közlekedési csomóponton dokkolnának, amely a Föld körül kering. Újrafelhasználható űrhajókat használnának az emberek és a rakomány szállítására oda és vissza. Ha állandóan az űrben lesznek, a nukleáris meghajtású hajókra még mindig veszélyt jelentenek a meteoritok, amelyek eltalálhatják, vagy egymással is összeütköznek, mondta Wang. Függetlenül ezen aggodalmaktól egy űrkutató szakértő szerint a jelentésben szereplő célok elérése szinte lehetetlen.
“Kína még nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóval sem rendelkezik, amellyel szelhetné az óceánokat,” – mondta a kutató, aki névtelen kívánt maradni.
“Egy nukleáris űrflotta építése a belátható jövőben csupán papíron fog létezni. Még a hagyományos rakétatechnológiával kapcsolatban sem sikerült megoldani néhány alapvető problémát,” – mondta.
A Hosszú Menetelés-5 rakéta, melyet a Hold küldetésekhez és űrállomások építéséhez terveztek, március 5-én letért a pályájáról és júliusban a Csendes-óceánba zuhant. A baleset okát még mindig vizsgálják. (1)
(1) – http://www.scmp.com/news/china/policies-politics/article/2120425/chinas-nuclear
0 Megjegyzések