A képeket Kádárné Ica a lovarda vezetője küldte el nekem, a Heim Pál Gyermekkorház Onko-haematológiai Centrumának gyógyult kis betegeiről, akik a lovardában jártak.Kádárné Ica folyamatosan támogatja a gyerekek gyógyulását azzal, hogy boldog és hasznos gyógyító perceket adományoz a gyerekeknek a lovardában.
A vendégkönyvbe sok gyerek irt,de én magam sem tudtam elolvasni mindet, mert a legőszintébb a legfájóbb szavak beszéltek gyerek nyelven arról a néhány nap boldog-időről ,amit ezek a korábban súlyosan beteg kicsik a lovardában eltöltöttek.
A lovak jelenléte az ő életükben a legnagyobb szeretetet a legnagyobb meghittséget hozta el.
Kikerültek a kórház falai közül,ki a szabadságba,az eleven természetbe,s megérezték gyermekként éretteben mint társaik,megérezték a földi lét legelevenebb oldalát a pusztán.
Ennél többet nem kaphatnak ettől az élettől.Kádárné Ica nehéz hangon,nagyon meghatódva beszélt róluk,s ő is rádöbbent arra, hogy ezeknek a gyerekeknek az ő lovardája,és az itt élő lovak jelentik az igazi életet.
A gyerekek mentális állapotában is jelentős javulás volt érzékelhető a lovardában eltöltött napok után.Kádárné Ica is úgy érzi ő is több lett attól,hogy ezeket a gyerekeket megismerhette.
Az ő munkája is értékesebb azáltal,hogy befogadja a szívébe a betegségükkel küzdő kicsiket.
Mindenki csak nyertese ezeknek a napoknak ahogy Kádárné Ica fogalmaz,mert annyi értéket annyi tiszta igaz érzelmet soha senkitől nem kaphattam mint ezektől a gyerektől.
A lovak is érzik ezeknek a gyerekeknek az őszinte kisugárzását,s tudják másként kell nekik is szeretni őket.
Minden élmény,másnak talán mindennapos amit itt a lovardában a gyerekek csináltak, de számukra az élet volt maga.
Az egyik fotón boldogan fekszenek a gólyahir között a gyerekek,s látszik rajtuk az igazi harmónia,az élet simogató nyugalma. Mert az angyal a részletekben lakik.
Lövei Sándor
0 Megjegyzések