Nem hivatalos hírek szerint Belgrádból naponta 50–80 migráns érkezik Szabadkára és környékére. Horgoson az Órás villához közeli két tanyán már 2015 óta vannak migránsok.
Szabó Hangya Szilvia és férje, Tibor azt mondják, korábban nem tartózkodtak itt, de most a tanyáikban élnek, s amit lehetett, mindent tönkretettek. Az épületeket nem is lehet már megjavítani, úgy döntöttek, lebontják. Egyelőre csak az egyiket, mert erre futja nekik, de a másik épület is szörnyű állapotban van.
Megnéztük a két tanyát. Az egyikben nem találtunk senkit, de a nyomukat láttuk. A másikban hárman az udvaron sétáltak, s vagy 10-en a szobákban, hálózsákba burkolózva aludtak. Valamennyien afgánok.
Mudzsib Rahman afganisztáni fiú azt mondta, a társai fáradtak, mert az éjszakát a magyar határ közelében töltötték, azért alszanak még délben is. Azt is elmesélte, hogy ő három hónapja van itt a horgosi tanyán, és minden éjszaka próbát tesz, hogy legyőzze az utolsó akadályt az EU felé vezető úton. De a magyar határőrizet nagyon szigorú, és szinte lehetetlen átjutni. Vannak olyanok is, mondta, akik belefáradnak a napi próbálkozásba, és visszamennek vagy Szabadkára vagy Belgrádba megpihenni, és egy-két hét után újra a határon vannak.
Szabó Hangya Szilvia, a tanya tulajdonosa azt mondta, októbertől máig négy alkalommal szóltak a rendőröknek, de semmi foganatja sincs. A migránsok továbbra is ott vannak az ingatlanjaikban.
– Úgy tűnik, mintha ez a két épület be lenne jelölve az útvonalukon, mintha előre tudnák, hogy ide lehet jönni. Ahogy elmegy az egyik csapat, máris jön a másik. Két alkalommal pedig, amikor kimentünk körülnézni a tanyákon, azt láttuk, hogy valaki feltakarított – mondta Szilvia.
Feltételezhetően a segélyszervezetek önkéntesei lehettek, akik talán előkészítették a helyet a következő csoportnak. Szabó Hangya Tibor, Szilvia férje azt mondja, hamarosan bontani kezdik az egyik tanyát. Mindkettőt nem, mert egyelőre nincs rá pénzük, de amikor azt kérdeztük, ezzel megakadályozható-e, hogy továbbra is itt tanyázzanak, azt mondták, nem hiszik, mert majd sátrakat vernek fel, ha nem lesz épület.
A környékbeliek tartanak attól, hogy ha elkezd érni a gyümölcs, meg lesz vetemény, az mind a migránsok prédájává válhat, ha állandóan itt tanyáznak. A két romos tanya mellett van egy rendkívül szép, gondozott épület. Horváth Bálint családi tanyájának minden ajtaján hevedert látunk. A tulajdonosok elmondták, hogy betörtek már hozzájuk, nagyobb kárt ugyan nem okoztak nekik, de ők is mindent megtesznek, hogy megvédjék az ingatlanjukat, az értékeiket.
Horgoson Nagy Tibor és Radovan Veselinov az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a megbízásából vigyáz a rendre. Nekik jelentik a helybeliek, ha valahol valamilyen probléma adódik. A két alkalmazott azt mesélte, hogy a hét elején a Bácska birtokra hívták őket, ahol 35-40 migránst tereltek ki az épületből. Nekik szólnak a helybeliek, ha gond van a kocsmában vagy a boltokban, meg akkor is, ha a tanyákra beköltöznek. Ők nem intézkednek, csak értesítik a rendőrséget. Azt mondták, naponta 100 fő is érkezik Horgosra, de nem tartózkodnak a faluban, hanem azonnal veszik az irányt a határ felé. Szabadkáról autóbusszal jönnek, meg kombik hozzák őket Horgosra, tudtuk meg a helybeliektől.
Szabadkán a város környéki tanyákon éppúgy vannak, mint Hajdújáráson meg Kelebián az elhagyatott tanyákon. Az utóbbi napokban azonban nemcsak oda mentek be, ahol üres volt az épület, hanem lakott házakba is. Egy öttagú kelebiai család éppen ebédelt. A szülők, a nagymama meg a gyerekek körbeülték az asztalt, amikor megjelent 5-6 migráns. Nem szóltak egy szót sem. Ketten odamentek a hűtőhöz, és ami ennivalót találtak, azt kivették, és távoztak – mesélte egy kilétét felfedni nem kívánó kelebiai polgár egyik szerb napilapnak. Azt mondta, annyira meglepődtek, hogy nem is tudtak reagálni. Azóta zárják a kaput.
Egy tavankúti polgár pedig arról számolt be egy ugyancsak szerb napilapnak, hogy amíg nézte a tévét, egy migráns bejött a házába, lezuhanyozott, nem csinált semmiféle rendetlenséget, csak tisztálkodott, s amilyen halkan bejött, úgy távozott is.
A két utóbbi eset felborzolta a kedélyeket, annak ellenére, hogy egyik esetben sem történt semmilyen összetűzés, mert mégiscsak zavaró, ha hívatlanul érkezik bárki az otthonunkba, és kipakolja a frizsidert.
Azt pontosan nem tudni, hogy hányan vannak Szabadkán és környékén, akik illegális határátlépésre készülnek. Azok, akik a szabadkai téglagyár területén vertek sátrat vagy a csokoládégyár mögötti zsombékban a szabad ég alatt alszanak, mind illegálisan tartózkodnak az országban, és így is kívánnak távozni. Mivel a hatóságok azt tanácsolták a segélyszervezeteknek, hogy ne támogassák az illegálisan itt tartózkodó menekülteket, így Szabadkán a nyilvánosságtól távol, a vasúti sínek mellett osztanak nekik ételt, ivóvizet, ruházatot, és orvosi ellátásban is részesülnek. A segélyszervezetektől tudjuk, hogy egy-egy ebédosztásnál 200–250 fő is megjelenik, de van, hogy kevesebben jönnek össze. Nem mindenki újonnan érkezett, úgy tűnik, Belgrád és Szabadka között valamilyen körforgás van folyamatban. Annyi bizonyos, hogy ezek az emberek itt rekedtek nálunk. Valamennyien gazdasági migránsok, akiket egyetlen európai ország sem akar befogadni. Nem most, hanem már egy évvel ezelőtt sem tette, amikor készültek lezárni a migránsok balkáni útvonalát. Šidnél a horvát vonatra tavaly márciusban már nem engedték fel a gazdasági migránsokat. A szerbiai adatok szerint az országban tartózkodó illegális bevándorlók 89 százaléka pakisztáni, a többiek döntő többsége pedig afgán.
S miközben Szabadkán és környékén egyre többen vannak, épül a második védvonal a magyar határzáron. Várhatóan május elsejére elkészül a második kerítés is, amit intelligens kerítésnek neveznek. Intelligens jelzőrendszerrel felszerelt okoskerítésről van szó. Ez azt jelenti, hogy 10-15 méterenként érzékelőket helyeznek el, s ezek riasztanak, ha valaki a kerítéshez ér. Hő- és hagyományos kamerák is kapcsolódnak a második kerítéshez. A két kerítés között a járőrözéshez utat alakítottak ki, és közvilágítás is van.
A második kerítés építésére 38 milliárd forintot fordít a magyar kormány, és ebből az összegből bővítik majd a röszkei meg a tompai tranzitzónákat. A második kerítés építésére hatvan napot kaptak a kivitelezők, akik magyarországi rabokkal dolgoztatnak.
forrás: magyarszo.rs
0 Megjegyzések