A világunk tíz legnagyobb kérdése, amire még nincs válasz.
A
tudósok fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy megfejtsék a világ
titkait, ám még mindig több olyan rejtély foglalkoztatja az emberiséget,
amire egyelőre csak kutatják, de nem találják a válaszokat a szakértők.
Holdrengés: Nem sokan
tudják, hogy szeizmikus mozgások a holdon is előfordulnak, ám azok nem
annyira erősek, mint a földmozgások, ráadásul ritkák.
A tudósok azt
feltételezik, hogy a holdrengés oka az ár-apály jelenség, esetleg
meteoritok becsapódása lehet, vagy valami más, tehát egyelőre csak
találgatnak.
Két Hold elmélet: A
csillagászok azt feltételezik, hogy nagyjából 4,6 millió évvel ezelőtt
két holdja volt a Földnek. A második körülbelül 1200 kilométerre volt a
bolygótól, és ugyanazon a pályán haladt, mint az első hold, ám egyszer
összeütköztek. Ez magyarázhatja azt, hogy a hold két oldala miért olyan
különböző.
Színváltás: Az őskori
növények más molekulákat használtak, mint a jelenlegi klorofill, ezért
vörös és kék fényeket tükröztek vissza, emiatt akkoriban lila
árnyalatban játszott a Föld.
4000 év múlva pólusváltás: A tudósok szerint a Föld mágneses pólusai mozoghatnak és megváltozhatnak.
Erre legutóbb 10 millió évvel ezelőtt került sor. Előfordulhat, de biztosra senki sem tudja, hogy lesz-e újabb pólusváltás. A tudósok szerint 6000-ben következhet be a jelenség, aminek oka is rejtély.
Az idő nem áll meg, de a Föld lassul:
620 millió évvel ezelőtt egy nap 21,9 óra volt. A Föld mozgása
folyamatosan lassul, aminek mértéke 70 milliszekundum/100 év. Ez az
jelenti, hogy 100 millió év múlva már éjfél lesz, ami most este 11 óra.
Kola fúrótorony, Oroszország:
A szeizmológusok azt feltételezik, hogy a Föld belső magja szilárd, de a
külső folyékony, majd jön a köpeny, amiről még mindig nem lehet tudni,
hogy miből áll, hiszen senki sem jutott el odáig. A köpeny 30-2900
kilométer mélyen van, míg az emberiség csak 12.3 kilométer mélységbe
ment le ezidáig.
A pörgés állandó: A
Föld 1600 km/óra sebességgel forog, míg a Nap körüli mozgása 108000
km/óra. Az emberiség csak akkor érezné ezt a mozgást, ha a sebesség
megváltozna.
150 °C eltérés: A Föld
legforróbb helye Líbiában van, ahol 58 °C a hőmérséklet. A leghidegebb
terület az Antarktisz -73 fokkal. A legalacsonyabb megfigyelt
hőmérsékletet, -89,2 °С-ot, az orosz Vostok állomáson mérték 1983.
július 21-én.
Visszatérés a Marsra:
Évek óta folyik a találgatás arról, hogy volt-e élet a Marson. A tudósok
most biztató jeleket találtak, hiszen a létfontosságú molekulák jelen
vannak a bolygón, ahol erre utal a Gale-kráter formái is.
Néhány szénalapú molekulát is találtak a
Mars talajában, ami nem kizárólag a rover okozta szennyeződés
eredménye. Mindez azt sugallja, hogy a Marson lehetett élet a Föld
előtt, de ez továbbra is csak feltételezés.
(Forrás: femcafe.hu)
0 Megjegyzések