Eredeti ötlettel állt elő Jánisz Varufakisz athéni közgazdász professzor, volt pénzügyminiszter az eurózóna szorosabb integrációjának megalapozva. Szerinte a valutaközösségben részt vevő államok föderációjának alapját egy csapással meg lehetne teremteni.
Jánusz Varufakisz közgazdász professzor 2015 első felében vált világhírűvé, amikor az év elején alakult baloldali görög kormány pénzügyminisztereként szélmalomharcot vívott a görög államadósságok csökkentéséért. Kész lett volna a drachma visszahozatalára, ám főnöke Alekszisz Ciprasz miniszterelnök nem vállalta ennek súlyos gazdasági következményeit.
Ennek tükrében meglepő tartalmú elemzéssel jelentkezett a Project Syndicate oldalain. (Cikkét a Világgazdaság vette át.) Varufakisz azt állítja, hogy egyetlen összefüggő intézkedéssporozattal meg lehetne alapozni az eurótagállamok közös föderatív működését, azaz immár nem a közös európai valuta föladásában látja a kiutat Európa bajaira, hanem abban, hogy megteremtsék a használatához szükséges hátteret: az közös európai államot.
Csak egy sajtótájékoztató
Képzeljünk el egy olyan sajtótájékoztatót, amelyen az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke vesz részt – vezeti fel javaslatát a sztár közgazdász. Kiadnak egy közös közleményt arról, hogy másnap elindítanak négy olyan kezdeményezést, amely nem igényli a meglévő uniós szerződések módosítását vagy új uniós intézmények felállítását.
Egy, kettő
Először is az EIB egy olyan nagyszabású, zöldmezős beruházásokon alapuló, a gazdaság beindítását célzó, az eurózóna jövedelmének öt százalékát kitevő programot indít el, amelyet teljességgel az EIB-kötvények kibocsátásából finanszíroznak. Ha szükséges, a kötvényeket az ECB vásárolja meg a másodlagos piacokon, hogy a hozamszintjük igen alacsony maradjon.
Másodsorban az ECB az eurózóna lejáró államkötvényeinek Maastricht-kompatibilis részét (a GDP 60 százaléka) fogja törleszteni saját ECB-kötvények kibocsátásával. Ezen kötvények adósságszolgálatát a tagállamok állják, amelyek adósságát részben az ECB törleszti azon igen alacsony hozamszint mellett, amelyet az ECB biztosítani tud.
Három, négy
Harmadsorban a bedőlő bankokat újraállamosítják. Az informális kormányközi megállapodásokon alapulva az ECB bankfelügyelete új igazgatóságot nevez ki a pénzintézetek élére. Továbbá a bankok újratőkésítését közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) keresztül fogják finanszírozni. Cserébe az ESM megkapja a bankok részvényeit, hogy azokat a jövőben újra eladhassa a magánszektorbeli szereplőknek.
Negyedrészt az EKB kötvényvásárlásaiból befolyó, illetve a belső Target2 elszámolási rendszerben keletkező összes nyereséget egy szerte az eurózónában működő, az amerikai élelmiszerjegyre hasonlító programra fordítják, amely azon európai családok alapvető élelmezési szükségleteit fedezi, amelyek jövedelme nem ér el egy bizonyos szintet.
Így egy sajtótájékoztató elegendő ahhoz, hogy tudassák a világgal: az eurózóna arra törekszik, hogy egy politikai föderációhoz hasonlítson. Egy ilyen, a föderációt utánzó modellt egyik napról a másikra ki lehet alakítani anélkül, hogy az a meglévő uniós szerződéseket megsértené.
Forrás: napi.hu
0 Megjegyzések