Nagyhatalmi viszálytól tartanak az Iszlám Állam kiűzése után

A Migrációkutató Intézet két munkatársa Libanonban végzett tényfeltáró terepmunkát keresztény menekültek körében. A kutatás részeként Speidl Bianka Szíriában is járt az ott szerzett tapasztalatairól a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában számolt be.
A háromhetes tényfeltáró terepmunka az Emberi Erőforrások Minisztériuma által finanszírozott, a térségben élő keresztény menekültek helyzetét vizsgáló kutatás része, a májusi, iraki terepmunka folytatása volt. A kutatás célja a közel-keleti keresztény kisebbségek helyzetének vizsgálata, illetve annak feltérképezése, hogy az európai országok akár egyénileg, akár uniós szinten miként tudnák a keresztény közösségeket igényeik és szükségleteik szerint célzottan támogatni – írja a Migrációkutató Intézet honlapján.

Nem először került sor hasonló jellegű kutatómunkára Szíriában, hiszen az elmúlt években folyamatosak voltak ezeken a területeken, így van összehasonlítási alap. A két-három évvel ezelőtti Szíriához képest nagyobb változások történtek – mondta Speidl Bianka a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kutató a mostani utat megelőzően 2010-ben volt legutóbb Szíriában, ezt követően 2013-ban hosszabb időt töltött Libanonban egy terepmunka kapcsán.

Pusztítás, szenvedés és kétségbeesés 

Friss tapasztalatai alapján elmondta: a szírek lelki ereje a háborús pusztítás ellenére érzékelhető, amint a kedvesség és udvariasság is, ami a 2011 előtt az országba látogató külföldiekben mély nyomokat hagyott.

Az ott élő szírek számára az első kérdés az, hogy mikor fejeződik be a gyilkolás az országon belül. Akkor fognak igazán megnyugodni, amikor eljön a nap, amikor a háború miatt egyetlen egy ember sem hal meg – fogalmazott Speidl Bianka.

Erősen kötődnek szülőföldjükhöz

A keresztények nagyon kötődnek a szülőföldjükhöz, és a jövőjüket is itt képzelik el – folytatta.

A nyugat-európai meghívásokkal és álhumanitárius projektekkel, amelyek úgy akarták megmenteni a szíreket, hogy Európába hozzák őket, ugyanakkor csak azt érték el, hogy a társadalom korábban is marginalizált rétegei indultak el Európa felé.

A tanultabbak közül ugyan sokan szintén a nyugat-európai agyelszívás nyomán elhagyták az országot, de van egy olyan középréteg, amelyhez a keresztények többsége is tartozott, akik Szíriában maradva várják a háború végét és az újjáépítést – magyarázta.

Vannak különbségek 

Van egy lényeges különbség az irakiak és a szíriaiak között. Az irakiak bizonytalanabbnak érzik jövőjüket Irakban, de az iraki Kurdisztánban maradt és a Libanonban tartózkodó iraki keresztények számára az a fontos, hogy minél közelebb legyenek saját városukhoz. Amennyiben ez megvalósul, akkor reálisan gondolnak a hazatérésre – hangsúlyozta a kutató.

A Libanonban tartózkodó iraki keresztények napról napra próbálnak túlélni, jövőjüket a térségen kívül képzelik el. A szírek esetében azonban van egy sajátos hazaszeretet. Támogatottságérzetük van, és nagyon mélyen gyökereznek az országba – tette hozzá Speidl Bianka.

Eltűntek a védelmi keretek 

Amikor a kutató megkérdezte őket az együttélésről, akkor azt mondták, az ideális értelemben vett együttélés nem létezik. Egymással párhuzamosan, egymás mellett léteznek, azonban ehhez szigorú szabályozásra, infrastruktúrára van szükség, ez adja meg a kisebbség védelmének kereteit. Ezek a keretek és infrastruktúrák jelenleg nincsenek meg, viszont évtizedeken keresztül léteztek Szíriában.

Azt azonban fontos hozzátenni, hogy nem az átlagemberek szintjén jelentkeznek a problémák. Rengeteg vegyes lakókerület alakult ki, ahol érdekes módon kicsi közösségek élnek, elvegyülve egymás mellett. Tisztán keresztény vagy síita negyed nem létezik – mondta.

Jobban kiéleződik a feszültség 

Úgy vélte, kiélezett helyzetben a feszültségek jobban előhozzák a meglévő különbségeket. Nem érzik magukat biztonságban az emberek ezen helyzetekben.

A libanoniakban is kialakult egyfajta érzékenység, hiszen különbséget tesznek menekült és politikai hatalom között, amivel vagy szimpatizálnak éppen, vagy nem. Libanonban négymilliós lakosság van, ebből kétmillió menekült. Az összlakosságból másfél millióan a szegénységi küszöb alatt élnek, ők azonban nem menekültek, hanem libanoni állampolgárok. Ez szociális feszültséget hoz.

Libanonban az egyébként is nagyon ingatag vallási-felekezeti egyensúly megbomolhat, ezért nagy aggodalmak vannak az országban – magyarázta Speidl Bianka.

Nagyhatalmi harctól tartanak a Szíriában élők

A Szíriában élők attól félnek, hogy az iszlamista, dzsihadista csoportok kiszorítását követően nagyhatalmi marakodás indul meg. A világ és a térség hatalmai ki akarják hasítani a maguk szeletét az országból. Pozitív dolog, hogy vége lesz az Iszlám Állam uralmának, de a dzsihadista csapatok mögött álló hatalmak nyílt színi összecsapásától félnek Szíriában – emelte ki.

Amikor azt mondják, hogy béke, akkor arra gondolnak, hogy az országukból menjek ki mindenki és hagyják, hogy megteremthessék azt az egyensúlyt, ami korábban már kialakult Szíriában. Mind gazdaságilag, mind politikailag és vallás szempontjából. A külső befolyás az, amitől leginkább félnek Szíriában – hangsúlyozta a kutató.

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés: