Az Egyesült Nemzetek Világszervezete (ENSZ) 2017. június 21-én tette közzé a világ népességszámára vonatkozó legfrissebb becslését. Eszerint ma közel 7,6 milliárd ember él a Földön. Az adat azért is döbbenetes, mert az 1950-ben mért – ekkor készült az első népesség-előrejelzés – 2,5 milliárd főhöz képest a bolygó lakossága megháromszorozódott. A gyarapodásban nincs megállás, továbbra is növekedő trenddel kell számolni.
Az ENSZ ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a bővülés üteme csökkeni fog, mégpedig a termékenység visszaesése miatt. Csakhogy a lassulás ellenére a világ népessége a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint is 2050-re eléri majd a 9,8 milliárdot, 2100-ban már a mostani érték másfélszerese, 11,2 milliárd fő lakhatja a Földet.
Ennél is durvább a helyzet, ha az ENSZ magas termékenységgel számolt becslését vizsgáljuk. Eszerint 2050-re 10,8, az évszázad végére 16,5 milliárd fős népességet mondhat magáénak a bolygó. Ha viszont az alacsony termékenységű előrejelzést vesszük figyelembe, akkor a Föld lakosainak száma 2053-ban 8,8 milliárd fővel elérheti a maximumát, ezt követően visszaesés következhet, hogy 2100-ra 7,3 milliárd alá zuhanjon a népesség.
Az elmúlt évszázadokra visszatekintve az derül ki, hogy a népesség egyre gyorsuló ütemben emelkedett, ennek mértéke az 1960-as évek második felében volt a legjelentősebb, ekkor évente több mint 2 százalékkal növekedett a népességszám. Az 1980-as évtized második felétől kezdődően viszont folyamatosan mérséklődött a növekedési ütem. Jelenleg ott tartunk, hogy napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. Ez 83 millió embert jelent. A népességnövekedés üteme 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli alakulhat. Az ENSZ előreszámítása szerint az egyes földrészek népességszámában további radikális változások mennek majd végbe a századforduló végéig.
Ázsia továbbra is a legnépesebb földrész marad 4,8 milliárd fővel, de ez már csökkenő létszámot jelent a 2050-es évtized közepén tetőző mintegy 5,3 milliárdhoz képest.
Mindeközben Afrika súlya jelentősen megnő, 2050-re jelenlegi lakosainak száma megduplázódik, a század végére pedig további 77 százalékos növekedéssel megközelíti a 4,5 milliárd főt. 2100-ra az Afrikában élőknek a világ népességében előrebecsült aránya 40 százalékos lesz, amely alig marad el Ázsia 43 százalékos részesedésétől.
Észak-Amerika lakossága ugyancsak folyamatos emelkedéssel a jelenleginek 1,4-szeresére növekszik századunk végéig, és meghaladja a 499 millió főt.
Európa az egyetlen földrész, amely esetében a mostaninál alacsonyabb népességszámot, mintegy 653 millió főt prognosztizál az előrejelzés a vizsgált időszak végére. Az öreg kontinensnek nemcsak a népességszáma csökken közel 9 százalékkal, hanem a Föld népességéhez viszonyított részaránya is 10-ről 6 százalékra zsugorodik.
0 Megjegyzések