Az Iszlám Állam gyengül, az európai terror erősödik – Ez lehet a válasz rá- videó

Moszult három év után foglalták vissza az Iszlám Államtól, amivel tovább gyengült a terrorszervezet. Irakban és Szíriában egyre kevesebb, az öreg kontinensen viszont egyre több a terrorista. Erre válaszul az Európai Parlament a terrorveszélyt vizsgáló különbizottságot alakított, melynek célja a különböző merényletek megakadályozása lesz. A biztonságpolitikai szakértő szerint hasznos lehet a lépés, de további kérdéseket vet fel.
Egy bizottságtól reálisan az várható el, hogy olyan jogszabályok megalkotását kezdeményezze, amelyek nyomán adott problémák (jelen esetben a terrorizmus elleni harc) hatékonyabban legyenek kezelhetők – mondta el Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Reggel című műsorában vasárnap.

A szakértő szerint a szóban forgó új szervezet akár nagyon hasznos is lehet, hiszen az európai jogszabályok modernizálása régóta aktuális feladatnak bizonyul.

Ez még nem elég 

Az egyes országokra vonatkozó rendvédelmi szabályok „összefésülésére”, egységesítésére ugyanakkor szintén szükség lenne, elvégre nemzetközi együttműködés hiányában nem vehető fel a terror elleni harc.

Brüsszel várhatóan egyfajta „esernyőtörvényt” hoz majd, amely összehangolja, ezáltal pedig megkönnyíti a tagállamok közti kommunikációt Sőt: vélhetően az európai szervezeteket is belekapcsolja majd – tette hozzá.


A bizottság létrejöttének indoklása szerint annak feladata a hiányosságok feltárása lesz majd. Ha mondjuk az EP még nem dolgozta fel, miféle rendvédelmi különbségek feszülnek a különféle országok között, az efféle információk nem megléte is hiányosságnak számít, pláne akkor, ha ezek az eltérések ráadásul a nemzetközi együttműködés lehetőségét is akadályozzák – magyarázta.

Ugyanakkor szinte az is biztos, hogy egyes tagállamokban hiányoznak bizonyos törvények. „Hiányosság a szó eredeti értelmében, hogy kellene valami jogszabály arra, ami még nincs, illetve arra, ami már elavult” – jelentette ki Gyarmati.

Nem mindent adnak át 

Kitért arra is, a hírszerzés egyik alapszabálya, hogy minél konkrétabb az információ, annál közelebb visz annak forrásához, vagyis ha valaki óvni akarja a „tégláját”, nagyon kell vigyáznia az attól származó „fülesekre”, így azokat sokszor saját testvérszervezeteiknek sem adják ki, nehogy bármi is kiszivárogjon.

Bizonyos alapkérdéseket minden demokratikus ország egyformán szabályoz: a titkosszolgálatoknak például nincs rendőri hatásköre, azaz ha egy efféle szerv esetleg kiszagolna egy készülődő merényletet, kénytelen vinni magával egy intézkedésre jogosult hatósági személyt. Ugyanilyen alapkérdés azonban a hadsereg belső célokra való használatának tabusítása is, holott közel sem biztos, hogy a rendőrség (akár létszámát, akár képesítését tekintve) kompetens lehet egy nagyszabású terrorista akció esetén.

A szakértő szerint tehát a formálódó bizottság elsődleges célja ezen különbségek felülvizsgálata lesz.

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedveld a neked tetsző rovatunk facebook oldalát

Powered by Jasper Roberts - Blog