A Publicus felmérése szerint a kormányzat gazdaságpolitikája miatt mennének külföldre tömegek. 500-700 ezer ember dolgozhat külföldön, és mintegy 1,5 millió ember vágyik el.
A lakosság 58 százaléka szembesült már a munkaerő-hiány hátrányaival. A Publicus Intézet felmérése – amit a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített – úgy találta, hogy a „dolgozóínség” az egészségügyet és a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtja leginkább.
Az emberek majdnem 46 százaléka az orvos- és ápolóhiányt említ a munkaerő-hiány következményeként, mintegy 38 százalékuk a vállalkozások és üzletek megszűnését.
Szintén a munkaerő-hiánynak tulajdonítják, hogy sorra zárnak be a vendéglátóhelyek, kocsmák.
A munkaerő-hiányt viszont egyértelműen (62 százalékos többséggel) az alacsony fizetések rovására írják. Illetve (55 százalékos arányban) az elvándorláséra. És a jelek szerint egyre erősebb a felismerés, hogy komoly baj van az oktatási rendszerrel – az emberek 30 százaléka hiszi, hogy azért nincs kellő számú szakember, mert nem képeznek eleget.
A kispénzt, az elvándorlást és a szakképzettséget viszont nem „önmagában lógó” okként kezelik az emberek, hanem a politika rovására írják. Bár a hatalom felelőssége számos más indokba csomagolható (például az alacsony bérekért jelentős részben a kormány gazdaságpolitikája felelős), de közvetlenül is megjelenik a Vasárnapi Hírek által rendelt Publicus-kutatásban. Arra a kérdésre ugyanis, hogy ön szerint ki felelős az utóbbi években felgyorsult kivándorlásért az emberek 26 százaléka (és ezzel az aránnyal ez a második leggyakoribb válasz) azt felelte: a Fidesz, a kormány, Orbán Viktor.
A mérés igazságtartamát erősíti, hogy azok közül, akik a külföldi munkavállalást fontolgatják, 27 százalék egyenesen azért megy el, mert elege van a hazai politikai/közéleti viszonyokból. Ez pedig nem kevés embert jelent, hiszen a lakosság 15 százaléka menne.
Azaz mintegy 1,5 millió ember választana új „munkahazát” – például a 18-29 éves korosztály 37 százaléka odébb állna.
Pedig így is hatalmas tömeg él az „anyaországon” kívül: az emberek 71 százalékának baráti köréből, rokonai közül és családjából dolgoznak külföldön. Ami a számítások szerint azt jelenti, hogy 500-700 ezer magyarországi magyar robotol külföldön.
atv.hu
Ne csak olvasd, add is tovább!
0 Megjegyzések