Hirdessen itt

Nógrádi: életveszély a bizonytalanság, hogy mi legyen az Iszlám Állam után

Nógrádi György szerint soha nem volt még ilyen bizonytalan a “hogyan tovább?” kérdése az Iszlám Állam legyőzése utáni időszakra, ugyanis a nagyhatalmi elképzelések jelentősen eltérnek egymástól.
A szíriai állami televízió egyik híradásában arról számolt be, hogy egy rakéta eltalálta a világ legkeresettebb terroristavezérét, Abu Bakr al-Bagdadit, az Iszlám Állam vezetőjét. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszélt a témáról a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Elmondta, a szír állami tévé gyakorlatilag azt mondja, ami Bassár el-Aszad elnök propagandája, de a másik oldalon álló több száz csoport sem jobb, egyik sem mondd igazat. Bagdadi halálhírét már jópárszor közzétették, a szakértő reméli, hogy igazak a hírek, de komoly összeget nem tenne rá. A tény az, hogy az Iszlám Állam megy össze, mind Szíriában, mind Irakban a végóráit éli képletesen, de a „hogyan tovább?” kérdés életveszély.

Hozzátette: maga az Iszlám Állam részben megérezné, részben pedig nem a vezetőjük elvesztését. Egyrészt Bagdadi egy karizmatikus figura, aki olyan stratégiát fogalmazott meg, amit eddig senki más. Ez az első terrorszervezet a modern korban, amely államként működött, erre az al-Kaida képtelen volt.

Háromlépcsős stratégiájának első lépése, hogy kalifátust kell létrehozni Marokkótól Indonéziáig, tehát a muzulmán világ teljes egészében. Európában ezt megkacagták, de az ott lévők között volt népszerűsége. A második lépés, hogy a világ terrorszervezeteinek a zömét maguk alá kell gyűrni, gyakorlatilag ezt is megcsinálta. A harmadik pedig, hogy a világon mindenhol legyenek alvó sejtek, amelyek bármikor robbantanak az Iszlám Állam parancsára. Ez a rendszer most szétesik, a „hogyan tovább?” az pedig bizonytalanabb, mint eddig bármikor.

Nógrádi György azt is elmondta: megkockáztatja, hogy ugyan az Iszlám Állam szétverésében teljes egyetértés van a világon, de ezt megpróbálja valamelyest lassítani a Nyugat, ugyanis a legyőzésük után két perccel már (képletesen) a térségbeli országok egymásnak ugranának. Reméli, hogy csak diplomáciailag, de ha megnézzük Katart, a kurd-török problémát, akkor erről nincs meggyőződve, ugyanis a folytatásról teljesen más például az amerikai, az orosz és az iráni elképzelés is.


Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések