Megindult a fuvarozóháború, már büntetik a kamionosokat

Fel kellene függeszteni a nyugat-európai országoknak a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó rendelkezéseit addig, amíg Brüsszelben folyik a közlekedési rendelkezéscsomag tárgyalása – javasolja a magyar fuvarozó-érdekképviselet. Ellenkező esetben félő, hogy mire megszületik a közös európai szabályozás, sok magyar kis- és közepes fuvarvállalkozás tönkremegy.
Az elmúlt napokban, egyetlen hétvége alatt 113 ezer eurónyi bírságot szabtak ki a belga hatóságok a kelet-európai kamionosokra, amiért nem szállodában töltötték a 45 órás rendszeres heti pihenőidejüket – mondta lapunknak Somogyi Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára szerint az eset jól mutatja, hogy ezután Németországban, Belgiumban, Franciaországban, vagyis a legfontosabb nyugati piacokon egyetlen fuvarozó és a rakománya sem lehet biztonságban, hiszen az új szabályozást nehéz betartani, az említett országokban ugyanis nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges infrastruk­túra, a parkolók, a szállodák.

Különösen zavaró, hogy a rendelkezés éppen az Európai Bizottság mobilitási csomagjának, vagyis a közúti közlekedést és fuvarozást szabályozó tervezetének közzététele előtt vezették be. Mert amíg a csomag tárgyalása során a kelet-európai kormányoknak is lesz módjuk kifejteni az álláspontjukat, addig a nemzeti szabályozásokat kívülről nem lehet módosítani. Ezért előfordulhat olyan helyzet, hogy a kelet-európai fuvarozóvállalkozások közül azok, amelyek nem képesek eleget tenni az adminisztratív előírásoknak vagy nem bírják el a költségek növekedését, kiszorulnak a nemzetközi fuvarozásból.

A kelet- és nyugat-európai fuvarozóvállalkozások közti konfliktus főképpen a kabotázsra, azaz a külföldi fuvarozóknak egy-egy országon belül végzett szolgáltatására összpontosul. A nyugat-európai fuvarozók hazájukban túlnyomórészt belföldi fuvarokat vállalnak. A klasszikus nemzetközi fuvarozás területén – vagyis amikor az árut több határon át, akár a kontinens egyik sarkából a másikra viszik el – nincsenek jelen a nyugat-európai fuvarcégek, ezeket a kelet- és dél-európai szolgáltatók bonyolítják.

Utób­biak olcsóbban végzik a munkát a nyugatiaknál, részben azért, mert alkalmazottaiknak alacsonyabb bért fizetnek. Nyugat-európai kalandozásaik során végeznek egy-egy országon belül is fuvart, és ilyenkor konkurenciát jelentenek a helybeli vállalkozásoknak.

A nyugati kormányok részint a sofőrök fizetésének – az úgynevezett kiküldetési irányelv alkalmazásával –, részint a pihenőidő eltöltésének a szabályozásával igyekeznek a kelet-európai fuvarozóvállalkozások versenyelőnyét megszüntetni. Ebben, úgy tűnik, sikerrel jártak: tizenegy nyugati ország vezetett be különféle adminisztratív szabályokat, amelyek egy részét már ellenőrzik és szankcionálják is. Ha minden meghozott szabályt minden érintett nyugati országban betartatnak, az a nemzetközi fuvarozócégek túlnyomó részének a kiszorulását vonja maga után.

Csakhogy a kelet-európai országok több százezer kamionjának meghatározó szerepe van az európai ellátási lánc biztosításában, autóbuszaik pedig jelentős mértékben vesznek részt az unió turisztikai szolgáltatásaiban. Éppen ezért elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy a nyugati országok nem lehetetlenítik el, csak megdrágítják a nemzetközi fuvarozók tevékenységét, ebben az esetlen a szakma jelentős konszolidációja mehet végbe: a tőkeerős, nagy szereplők talpon maradnak, a néhány kamionnal dolgozó családi vállalkozások lehúzhatják a rolót. A nemzetközi fuvarpiacon működő hazai vállalkozások száma több ezer.

Mint emlékezetes, a visegrádi országok fuvarozói érdekképviseletei áprilisban közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy minden tagállamra egységes szabályozást, irányelveket fogadjon el a piacon, mert véleményük szerint a nyugati országok nemzeti szabályozása versenykorlátozó, és ellehetetleníti az európai ellátási láncot.

Emellett javasolták, hogy az új, egységes uniós szabályozás elfogadásáig a német, francia, osztrák hatóságok vezessenek be azonnali morató­riumot a nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozó kiküldetési szabályozásukra. Somogyi Gábor, az MKFE főtitkára a nyilatkozat aláírása után azt mondta: a deklarációt elfogadó országok egyesületei 172 ezer kamionszerelvényt és tízezer vállalkozást képviselnek, ami a teljes uniós fuvarozási piac 29 százalékát teszi ki.

Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog