Gondolt már arra, mit fog tenni, ha kitör a harmadik világháború? És mi van akkor, ha már zajlik, de észre sem vettük?
A Közel-Kelet lángokban, Észak-Korea őrült diktátorának kedvenc szórakozása a ballisztikus rakéták lövöldözése, a terroristák elárasztják Európát, Putyin és Trump sem lettek nagy haverok, ráadásul Trump főtanácsadója szerint „kétség sem férhet” ahhoz, hogy 10 éven belül az USA harcban áll majd Kínával. Mindeközben pedig, egy most megjelent tanulmány kihozta, hogy India növelte leginkább hadi kiadásait.
A hidegháború lezárásával úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok hatalmi szerepe megkérdőjelezhetetlen, az addigi kétpólusú világ egypólusúvá vált, és a ’90-es évek elején nagyot futott Francis Fukuyama ” A történelem vége és az utolsó ember” című könyve is, mely a liberális demokrácia elterjedését és a békés együttélést festette le.
Bár a liberális demokrácia terjesztése megkezdődött, de az USA nem számolt azzal, hogy az erőszak erőszakot szül, és ha valahol szétverik az addig kialakult rendszert, utána nem lehet csak úgy kivonulni, légüres teret, hatalmi vákumot hagyva maguk után. Így tudott nagy területeket fennhatósága alá vonni az ISIS, és többé válni, mint egyszerű terrrorszervezet.
Oroszország – USA
Mindeközben Jelcin halálával, Putyin hatalomra kerülésével Oroszország is elindult a felemelkedés útján, és ma már legalább akkora fenyegetést jelent a Nyugat számára, mint a hidegháború éveiben.
A hadi költéseket követő Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy a legtöbbet még mindig az Egyesült Államok költi fegyverekre, pontosan a világ katonai költéseinek 36 százalékát, GDP-hez mérve azonban az oroszok többet. Míg Amerika az össztermék 3,3 százalékát, addig Oroszország GDP-je 5,3 százalékát költi hadi kiadásokra.
Januárban az utolsó szovjet főtitkár, Mihail Gorbacsov, miután a „végítélet óráját” az éjfélhez 30 másodperccel közelebb állították, a Time című hetilapnak azt nyilatkozta, hogy egyre nagyobbnak érzi a háború veszélyét, mivel a tömegpusztító fegyverek egyre könnyebben elérhetővé válnak. A nukleáris arzenált még a hidegháború idején is leszerelték. Most azonban Trump és Putyin is nyíltan növeli nukleáris kapacitását.
A két ország közt továbbra is gyújtózsinór lehet Ukrajna, valamint Szíria, ahol az Egyesült Államok továbbra is el akarja távolítani Bassár el-Aszadot, akit Ororszország (nem utolsó sorban a vele kötött háttéralkuk miatt) teljes mértékig támogat.
Észak-Korea – USA
Jelenleg a legnagyobb fenyegetést az atomháború tekintetében Észak-Korea jelenti, ahol éppen kedden tartottak éles hadgyakorlatot, valamint a hatodik nukleáris kísérleti robbantásukra készülnek. Az amerikai elnök az ázsiai diktatórikus állam további fenyegetőzéseit nem hajlandó elviselni, ezért válaszlépésekre készül Phenjan ellen.
Egy héttel ezelőtt, miután Kína 150 ezer fős hadsereget vezényelt az észak-koreai határra, Oroszország is mozgósítani kezdte csapatait. Bár az orosz hadsereg mással magyarázta a csapatmozgásokat, a megfigyelők szerint azonban az oroszok készülnek a menekültáradatra, ami feléjük indulna, egy esetleges amerikai támadás idején.
Dimitrij Kiszeljov, a Kreml televíziós szócsöve eközben azt nyilatkozta, hogy
“A világ hajszálnyira áll egy igazi nukleáris háborútól, beleértve a katasztrofális következményeit.”
Ám megnyugtatta a lakosságot, hogy a radioaktív törmelék nem Oroszország felé, hanem keleti irányba szállna.
Habár Kína jelenleg támogatja az Egyesült Államokat az észak-koreai kérdésben, kérdéses mi történne, ha az északi rezsim hirtelen összeomlana, és a két Korea egy amerikabarát kormány alatt egyesülne.
Kína – USA
Egy ilyen egyesülést Oroszország és Kína is rossz szemmel nézne, hiszen az USA kvázi egy karnyújtásnyira kerülne tőlük.
Kína ráadásul így még nagyobb veszélyben tudhatná a Dél-kínai tenger vitatott jogállású szigeteit, amit sem ők, sem az USA nem akar veszni hagyni természeti erőforrásai miatt. Azon felül, hogy a térség a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának számít, jelentős, feltáratlan olaj- és földgázlelőhelyek lehetnek a világ egyik legnagyobb kontinentális talapzatán.
Donald Trump főtanácsadója, Steve Bannon egy tavalyi rádióinterjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok 10 éven belül harcban áll majd Kínával a Dél-kínai tengeri szigetekért.
„Idejönnek az Egyesült Államok arcába és azt állítják, ez az ő ősi tengerük” – fogalmazott, hozzátéve „háborúban leszünk a Dél-kínai tengeren 5-10 éven belül, ehhez kétség sem férhet.”
„Idejönnek az Egyesült Államok arcába és azt állítják, ez az ő ősi tengerük” – fogalmazott, hozzátéve „háborúban leszünk a Dél-kínai tengeren 5-10 éven belül, ehhez kétség sem férhet.”
Előtte pedig elég egyértelműen kifejtette, hogy Kínát legalább olyan veszélyesnek véli, mint az iszlámot.
„Van a terjeszkedő iszlám és van a terjeszkedő Kína. Ugye? Ők motiváltak. Ők arrogánsak. Menetelnek. Azt gondolják, hogy a zsidó-keresztény Nyugat hanyatlik.”
A kínai vezetés szerint elvitathatatlan, történelmileg bizonyítható joguk van a szigetekhez, ahol mesterséges szigetek, támaszpontok építésével és katonai erődemonstrációval próbálják fenntartani területigényüket.
Az Egyesült Államok szövetségesein keresztül már most is igyekszik befolyása alá vonni a területet, ahol már hadgyakorlatot is tartottak. Amennyiben sikerülne felügyelete alatt egyesíteni Koreát, biztosak lehetünk a háborús helyzet kialakulásában.
India feltörekvőben?
Az SIPRI hadi kiadásokról szóló felmérése szerint, 2015 óta növekednek a ismét világon a fegyverkezésre fordított kiadások. Tavaly 1686 milliárd dollárt fordítottak erre a világ kormányai. Növekedés mutatható ki Kínában, az Egyesült Államokban és Oroszországban, míg a Közel-Keleten visszafogták a fegyverekre fordított költségvetést.
Érdekes adat, hogy a legnagyobb növekedés Indiában volt mérhető, aki látszólag kimarad a fent felsorolt konfliktusokból. Lehet, még meglepetésekkel fog szolgálni a jövőben.
A végére, hogy mindenki érezze a világégés közeledtének súlyát, még hozzátenném, hogy Horacio Villegas, a texasi jós, aki megjósolta Donald Trump győzelmét, most újabb vízióval jelentkezett. A III. világháború időpontját május 13. és október 13. közé teszi. Jóslatát abból vezette le, hogy száz éve jelent meg a portugáliai Fatimában Szűz Mária, és akkor bizony világháború dúlt a világban – számolt be az Indy100.
Ha nem is emiatt, de lehet, igaza lesz a texasi jósnak.
Forrás: alfahir.hu
0 Megjegyzések